A hét erény – mai felfogásban

A japán kultúra és a shinkendo (Igaz Kard Útja) 21. századi üzenete, értékrendje a dunaújvárosi csoport vezetőjének, Gajzágó Gergőnek a tolmácsolásában.

Nemrég találkozót és nyílt edzést tartott a Dunaújvárosi Főiskola edzőtermében a szamuráj kardvívás (shinkendo) dunaújvárosi csoportja (nevük Tetsu no Hashi Dojo = Vas Hídja Edzőterem). Előzetesen közzétett meghívásukra jó néhányan nemcsak megszemlélték a kardforgatók koreografált mozdulatait, hanem maguk is beálltak a gyakorlatozók közé. A helyi csoport vezetőjének, Gajzágó Gergőnek az örömére.
Élve az alkalommal arra kértük a csoport vezetőjét, hogy mondja el, mit érdemes tudni erről az ősi japán sportról (ha szabad sportnak nevezni), és mit nyújt azoknak, akik időt szánnak a shinkendo elsajátítására.
– Hogyan sikerült a meghirdetett itteni nyílt edzés? Jöttek-e érdeklődők?
– Rendszeresen szombaton vannak az edzéseink, a mostani nyílt edzés volt. Abban különbözött szokásos edzéseinktől, hogy tartottunk egy rövid bemutatót, amelyre eljött több shinkendozó ismerősünk néhány más városból. Hívásunkra eljött vagy tizenöt érdeklődő is, idősebbek, fiatalok és gyerekek vegyesen. Bemutató után szinte mindenki beállt, és kipróbálta az alapmozdulatokat, vágásokat, kardtartást, sőt még a páros gyakorlatokkal is megpróbálkoztak. Többen ígérték, hogy jönnek edzéseinkre, vannak is új tagjaink.
– Sportnak vagy hobbinak számít inkább a shinkendo?
– Is-is. Mivel testmozgás, ezért sport, de nem versenysport. Nincsenek versenyek a shinkendoban, ezért hobbinak is tekinthető.
– Ön mikor és hogyan találkozott a szamuráj kardvívással, és miért találta annyira vonzónak, hogy megszervezze a dunaújvárosi csoportot?
– Mindig is érdekelt a japán kultúra, a szamuráj kultúra és a keleti harcművészetek. Mintegy tizenkét éve foglalkozom harcművészetekkel. Egy ifjúsági táborban találkoztam Várhegyi Attila sensei-jel (sensei=mester). Ő a feleségem ismerőse volt, és egy ifjúsági táborban tartott edzést minden reggel. Minket ez nagyon érdekelt. Ott tudtam meg, hogy létezik ilyen Magyarországon. Mondanom sem kell, nagyon megtetszett. Feleségemmel úgy döntöttünk, hogy megpróbálunk Dunaújvárosban is létrehozni egy csoportot. Ebben segítségünkre volt Várhegyi Attila. Az edzéseket 2007 őszén kezdtük el. Három éven keresztül szinte minden héten eljött hozzánk Tatáról, és tanított bennünket. Ennyi idő után elértem egy olyan szintet, hogy én tarthatom az edzéseket.
– Ki minősít, és mi az etalon?
– Mielőtt erre válaszolnék, vázolnom kell röviden a mai szamuráj kardvívás gyökereit. Obata Toshishiro a stílusalapító (kaiso), aki megalkotta ezt a harcművészetet. Ő egy ősi japán szamuráj család leszármazottja, aki bentlakásos aikido iskolában tanult, és az aikido mestere lett. Az aikido szintén harcművészet. De a kardvívás is érdekelte, ezért nagyon sok japán kardvívó iskolát megismert, tudnivalóit elsajátította, és mestere lett az ott tanultaknak. Japánban szinte minden nagyobb családnak saját iskolája volt, amelyek valamennyire különböztek egymástól. Obata Toshishiro szintetizálta a tanultakat, és létrehozott egy iskolát, amelyben a japán kardvívás minden eleme megjelenik. Ez öt részből áll. Sorrendben első az önállóan végezhető gyakorlatok, második a formagyakorlatok csoportja, harmadik a kardrántás, negyedik a páros gyakorlatok, míg az ötödik az igazi anyagra vágás. Ez az öt elem többé-kevésbé jelen volt az egyes iskolákban, de valamelyik rész mindig hiányzott. Ő ezekből hozott létre egy letisztult rendszert. A múlt század kilencvenes éveinek elején kezdte meg hódító útját a shinkendo. Akkor hozta létre Obata kaiso a nemzetközi shinkendo szervezetet, aminek ma is a vezetője. Járja a világot, és tanítja az érdeklődőket. Mi magyarok is aránylag korán megismerhettük ezt a szamuráj kardvívást Lajos Roland senseinek köszönhetően. Hazánkban ő a főinstruktor, aki egyébként már olyan tudásra tett szert, amivel Európában a legmagasabb fokozatú mester.
A minősítési rendszer nálunk úgy működik, hogy aki edzésekre jár, az a vizsgaanyagot tanulja, és gyakorolja, amiből a különböző szinteken vizsgázni kell. Évente kétszer van Magyarországon szeminárium, ősszel meg tavasszal, ahol lehet vizsgázni. Olyankor Lajos Roland előtt kell bemutatni a megszerzett tudást. Nyolc tanuló fokozat van, nyolc vizsga után van lehetősége valakinek arra, hogy mestervizsgát tegyen. A tanuló fokozatok mellett külön vizsgát, úgynevezett instruktori vizsgát kell tenni ahhoz, hogy valaki edzést tarthasson. Nekem eddig öt tanuló fokozatom van, és letettem az instruktori vizsgát.
– Van ennek írott, rögzített formája?
– Igen. Maga a vizsgaanyag rögzített. Aki vizsgázik, annak az eredményét nyilvántartják a nemzetközi shinkendo szervezet központjában, ami Los Angelesben van. Ha tehát valaki letesz nálunk egy sikeres vizsgát, az eredményt Lajos Roland továbbítja Obata kaisonak, aki arról egy nagyon szép diplomát állít ki. Ez japán nyelvű, és hivatalos pecséttel is ellátják. Vizsga után általában egy-két hónap, amíg Amerikából megérkezik az a hivatalos dokumentum.
– Mi az önmegvalósítás a szamuráj kardvívásban?
– Ahhoz, hogy valaki elkezdje, kell az érdeklődés akár a kardvívás, akár a japán szamuráj kultúra iránt. A shinkendo testmozgás, az egészséges életmód része. Ez a harcművészet is, mint minden más harcművészet, megköveteli a mozgáskoordinációt. Ügyesebb lesz a gyakorlója, erősebb is lesz, hiszen erőfeszítést igényel, meg kell izzadni az edzéseken. A rendszeres mozgás a testsúlyra is kedvezően hat. Fontos, hogy tiszteletet tanulunk egymás iránt, azt a szellemiséget is elsajátítjuk, ami a szamuráj kardvívás mögött van. Nagymértékben nő a koncentráló képesség. Előre koreografáltak a gyakorlatok. Nincs szabad harc, nem eshetnek egymásnak a gyakorlatozók. A szellemi ügyesség is nő. Páros gyakorlatnál a másikra is figyelni kell. A shinkendo nem versenysport (a harcművészetek között is vannak versenysportok, mondjuk thaibox vagy a karate). Aki inkább versenyezni akar, és legyőzni partnerét vagy ellenfelét, az nem találja meg a számítását nálunk. Hiszen itt leginkább saját magunkat kell legyőzni, a kitartást kell növelni, a türelmet, az odafigyelést. Tehát aki a harcnak a verekedés részét szereti, nem baj, annak mást ajánlok. Aki fizikai kontaktust akar, az nem találja meg a számítását a shinkendoban.
– Hányféle ilyen japán harcművészeti ág van, amelyek egyike a shinkendo?
– Kis történelmi háttér is szükséges a válaszhoz. Japánban az volt a társadalmi berendezkedés, hogy a harcos réteg, a szamurájok irányították az országot, és a legmagasabb rangú szamurájok voltak a hadvezérek, a vezetők, akik egymással is harcoltak. Ám amikor megjelentek Japánban a lőfegyverek a XIX. században, háttérbe szorult a kardvívás, a szamuráj kaszt. Hiszen lőfegyverek ellen nem vehették fel karddal a küzdelmet. Erről szól Az utolsó szamuráj című film is. Korábban a szamuráj családok voltak a harc-stílusok őrzői, továbbvivői. A kardvívás egy közülük. De mindig volt pusztakezes harc is. Nem volt elég, ha a szamuráj csak kardvíváshoz értett. A pusztakezes harci műfajokon túl az íjászat, a hosszú bot kezelése (dárdavívás) is a harcművészetek körébe tartozott. A szamuráj kardvívás tehát a sokféle japán harci hagyomány egyike. Amikor a II. világháborút elvesztette Japán, akkor betiltották szinte az összes harcművészetet. Ám azok a japánok tudatában tovább éltek, majd átalakultak sportágakká. Jellemzően a II. világháború után a pusztakezes sportok, az aikido, dzsudo, karate lettek nemzetközileg is népszerűek. Ezekből is ismertek különféle stílusok. A kardvívásból a kendo az, ami nemzetközi hírnévre tett szert. Gyakorlói beöltöznek teljesen, és úgy próbálják egymást eltalálni. Számszerűleg legalább százféle japán harcművészeti ág, stílus különböztethető meg. Ezekből a stílusokból a shinkendo nagyon új, mindössze huszonkét éves, de az alapja több száz éves.
– Hányan shinkendoznak Dunaújvárosban és környékén?
Nálunk az edzéseken öt-hat fő vesz részt rendszeresen. Ez egyrészt nem sok, másrészt az összes vidéki edzőteremben, ahol shinkendot gyakorolnak, körülbelül ugyanennyien vannak. Ez a jellemző Százhalombattán, Tatabányán, Győrben, Komáromban, Kiskunlacházán, Szekszárdon, Debrecenben és Szombathelyen. Budapesten két dojo (edzőterem) van. Ott természetesen nagyobb a létszám. De az elmúlt majd öt évben, amióta ezt csináljuk, mintegy 30 ember fordult meg nálunk, és vett részt az edzéseken.
– Milyen a nemek közti arány?
– A középkori japánban férfiak voltak a kardvívók. Manapság bárki űzheti. Egyenlő felek a férfiak és a nők, szemináriumokon is egyformán kezeljük mindkét nemet. A hakamát (nadrágszoknya) is ugyanúgy hordhatja az első vizsga után férfi és nő. Nincs megkülönböztetés. Természetesen azért mindenhol többségben vannak a férfiak.
– És itt Dunaújvárosban?
– Több hölgy is megfordult nálunk. A harmincból öt-hat hölgy volt, de kitartóan csak egy jár edzésekre, a feleségem.
– Aki shinkendozni akar, milyen eszköz, felszerelés kell hozzá?
– Ha valaki érdeklődik, semmi sem kell. Akár hónapokig edzhet úgy, hogy nem vásárol semmit. Egy melegítő, meg egy póló, ami természetesen elvárt.
– Tornacipő?
– Az sem szükséges, mert jellemzően mezítláb edzünk, egyébként ez egészséges is. Ami szükséges, az a fakard, az úgynevezett boken. Azt mi tudjuk biztosítani, ki tudjuk szolgálni az érdeklődőket. Ha valaki komolyan gondolja, és pár hónap után is úgy érzi, hogy ezt rendszeresen csinálni akarja, érdemes egyet vásárolnia, hogy otthon is minél többet tudjon gyakorolni. Ez pár ezer forint. Ha még komolyabban gondolja, és vizsgázni is szeretne, akkor be kell szereznie egy gít. Ez fehér edzőruha, ugyanilyet használnak a karatésok, dzsúdósok is, tehát ez is könnyen beszerezhető, hat-nyolcezer forinttól már kapható. Ha valaki leteszi az első vizsgát, akkor joga van arra, hogy felvegye a hakamát. Ez egy fekete nadrágszoknya, amiben a szamurájok is jártak. Ennek is különböző az ára, de 10-12 ezer forintért már kapható.
– Beszélgetésünk elején említette, hogy elvárt a shinkendozóktól a japán kultúra és szamuráj szellemiség ismerete. Miért és mi a lényege?
– Régen a japán szamurájok a bushidót követték (bushi=harcos, do=út), ami hasonlatos egy lovagi kódexhez. Hét erényt neveztek meg, amit igyekeztek minden körülmények között követni, betartani. Aki abban vétett, annak a presztízse óriási mértékben csökkent. Úgymond kitagadták maguk közül. Sokszor előfordult, hogy még a családból is kitiltották azt, aki méltatlanná vált arra, hogy szamuráj legyen. Volt egy nagyon pozitív oldala ennek. Az, hogy a szamurájokban meg lehetett bízni. Ha egy szamuráj mondott valamit, az úgy volt. Az igaz volt. Azt elfogadták, mert tudták, hogy ha egy szamuráj hazudik, és le fog bukni, akkor vége a szamuráj életének. Egy senki lesz. Ezért például az igazságszolgáltatás úgy működött, hogy ha egy szamuráj elmondta, hogy szerinte hogy történt valami, az egy ítélettel volt egyenlő, azt nem vonták kétségbe. Visszatérve a jelenkorra, a hét erényt igyekszünk az edzéseken is megjeleníteni. Úgy gondolom, hogy azok az emberek, akik edzéseinkre járnak, valahol közel érzik magukhoz ezeket az erényeket. A hét erény: az őszinteség és egyenesség; az udvariasság és tisztelet (ahogy viselkedünk másokkal edzésen is); a bátorság és kitartás (ahhoz nagyon erős kitartás kell, hogy valaki évekig járjon edzésre); a kötelesség és hűség (szamurájnak a feljebbvalóhoz hűségesnek kellett lennie); a becsületesség; a könyörület és jóindulat (ha például egy szamuráj legyőzött egy másik szamurájt, nem pocskondiázta. Tudta, hogy ez egy harc, máskor ő veszíthet. Tudták, hol a határ. A nem szamurájokkal, akik sokkal alattuk álltak rangban, azokkal sem viselkedtek fölényeskedően); végül az igazságosság (egy szamuráj mindig törekedett arra, hogy az igazság győzedelmeskedjen).
Olyan emberek jönnek hozzánk, akikhez közel állnak a felsoroltak. De a mai életben is jól alkalmazhatók ezek a magatartásminták. Akik a szemináriumokra járnak, becsületes emberek. Ez várható tőlük akár az üzleti életben is. Az életben is tudják alkalmazni, amit az edzéseken elsajátítanak. A shinkendosok közössége nagyon összetartó baráti társaság, hiszen ezek az elvek közel állnak mindegyikükhöz. Befejezésül hadd zárjam azzal beszélgetésünket, hogy az interneten a hivatalos honlapunkon ( www.shinkendo.hu ) érhetnek el minket az érdeklődők.
(csgy)

Eredeti cikk:

http://www.infodunaujvaros.hu/hir_olvas/permalink:a-het-ereny-mai-felfogasban-2012-04-06-103708/